A HVG lehozta a Corvinus Egyetem Vezetéstudomány folyóiratában megjelent cikkünket a Toxikus Vezetésről, alább is közlöm. Nagyon büszke vagyok rá. Kereken 6 éve foglalkozom a témával, és még mindig tart annak megértése, mi ez a jelenség, és hogyan ragadható meg.
2023 februárjában a Telex újság készített velem egy cikket a mérgező munkahelyi légkört teremtő “toxikus” vezetésről, mint a téma kutatója. Ebben a blogban összegyűjtöttem a cikk kapcsán megjelent legérdekesebb commenteket a facebook, linkedin, instagram felületekről, ahol a cikk megjelent.
A pszichológia doktori képzésembe a “beugró” egy olyan szakcikk volt, ami valamilyen tudományos érdeklődésembe vágó témával foglalkozik. A cikk témáját egy politikapszichológiai óra inspirálta, amit Dr. Szabó Zsolt Péter tartott a BME munka- és szervezetpszichológiai képzésem keretében, 2021 tavaszán. Az órai esszémből készült cikk végül az Új Munkaügyi Szemlében jelent meg, 2022 júliusában.
A cikkhez választott fotón a Véres Hold jelensége látható. Ez a féle teljes holdfogyatkozás pár évente következik be, amikor a nap, a föld és a hold egy síkba kerülnek egymással, és a föld árnyékába került holdat tízezerszer halványabban éri el a nap fénye. A rávetült árnyéktól a hold felszíne a fényes fehér helyett vöröses-narancsos színűvé válik. Ősi babona szerint, egy ilyen estén több a vérontás a földön, ezért kapta ez a holdfázis a “Véres Hold” nevet.
Ebben a szakcikk minőségű írásomban azt boncolgatom, mit ért a magyar és külföldi szakirodalom a vezetés sötét oldala alatt, mi minden kell ahhoz, hogy a vezető karrierje kisiklodjon. A cikk a pszichológia szakos diplomamunkám alapján készült, amit a célból írtam, hogy elősegítsem a vezetés árnyoldalának jobb megértését, feltárva alapvető jellemzőit és lehetséges hatásait az egyénre és a szervezetre nézve.
Pszichológia alapszakos kutatásomat az a vágy hajtotta, hogy megértsem, menyire ismert a toxikus vezetés témaköre a vezetők és munkavállalók körében ma Magyarországon, és hogyan fejezik ki ezzel kapcsolatos tapasztalataikat. Ehhez egyrészt mélyinterjúkat vettem fel vezetőkkel, másrészt fókuszcsoportot szerveztem a téma csoportos megvitatására, ebben a cikkben a beszélgetések rövid szakmai összefoglalója található.
A vezetés árnyoldaláról szóló cikksorozatomat a pszichológia alapszakos kutatásom konklúziójával zárom. A 100 szakcikk és könyv, a 15 vezetővel végzett személyes és csoportos beszélgetés, illetve a 198 munkavállaló által kitöltött kérdőív eredményei alapján három szempont mentén fogalmaztam meg a súlyosan mérgező vezetés jellemzőit.
Szophoklész drámája, Antigoné, 2500 évvel ezelőtt íródott, azonban mint megannyi örökség az ógörög világból, ez is aktualitással bír. A cikkben egy távoli rokon és barátnő, Czifra Vera 16 éves lányának, Magyar Millának a gimnáziumi dolgozatát adom közre, aki a két főhős, Antigoné és Kreón gőgös, nagyravágyó jellemrajzán keresztül tűpontosan mutatja be a hübrisz jellemzőit.
Az elmúlt másfél évben, amióta elkezdtem foglalkozni pszichológia tanulmányaim során a toxikus, pszichésen mérgező légkört teremtő vezetőkkel, többször kérdezték tőlem, honnan ered az érdeklődésem a téma iránt, hiszen egy ilyen nehéz témával „csak úgy” valaki nem foglalkozik! Csak úgy, valóban nem. Ebben az írásomban azt tárom fel, mi vezetett idáig.
A 2020-as év minden elképzelésünket felülmúlta, így a Picassotól vett idézet elgondolkodtatott azon, vajon életünk teljes valósága elképzelhető-e, vagy csak azon kicsi szelete, amire ráhatásunk van. A tavaly ilyenkor elképzelt szakmai és magánéleti terveim és céljaim teljesültek, azonban a covid járvány nem szerepelt a listámon, váratlanul tört be, a semmiből, felülírva sok mindent, amit eddig hittem az életről, magamról, és másokról.
A munkával és életvezetéssel kapcsolatos coaching együtt mozog olyan szakterületekkel, mint pszichoterápia, pszichológiai tanácsadás, tréning, mentoring, szupervízió és üzleti tanácsadás. Cikkemben összeszedtem, hogy magyar és külföldi coach képzéseim, valamint pszichológia szakos tanulmányaim során milyen irányzatokkal, módszertanokkal, szemlélettel és eszközökkel találkoztam, amelyek mindkét területen megtalálhatók.
Az elmúlt hetek alatt többször eszembe jutott, hogy az 1830-as évek elején (és az 1840-es évek végén is) tombolt a kolera Magyarországon. Igen, a kolera. Indiából 13 éven át tartott az útja a Habsburg Birodalomba, Oroszországon és Galícián át érte el Magyarországot, azokon a ruszin és galíciai betelepülteken és katonákon keresztül, akiktől részben én is származok. Szülővárosomban, Hajdúdorogon, pár hónap alatt megtizedelte a lakosságot. A fiatal Kossuth, mint “kolerabiztos”, ekkor kezdte politikai pályafutását.