A HVG lehozta a Corvinus Egyetem Vezetéstudomány folyóiratában megjelent cikkünket a Toxikus Vezetésről, alább is közlöm. Nagyon büszke vagyok rá. Kereken 6 éve foglalkozom a témával, és még mindig tart annak megértése, mi ez a jelenség, és hogyan ragadható meg.

2023 februárjában a Telex újság készített velem egy cikket a mérgező munkahelyi légkört teremtő “toxikus” vezetésről, mint a téma kutatója. Ebben a blogban összegyűjtöttem a cikk kapcsán megjelent legérdekesebb commenteket a facebook, linkedin, instagram felületekről, ahol a cikk megjelent.

A pszichológia doktori képzésembe a “beugró” egy olyan szakcikk volt, ami valamilyen tudományos érdeklődésembe vágó témával foglalkozik. A cikk témáját egy politikapszichológiai óra inspirálta, amit Dr. Szabó Zsolt Péter tartott a BME munka- és szervezetpszichológiai képzésem keretében, 2021 tavaszán. Az órai esszémből készült cikk végül az Új Munkaügyi Szemlében jelent meg, 2022 júliusában.

A cikkhez választott fotón a Véres Hold jelensége látható. Ez a féle teljes holdfogyatkozás pár évente következik be, amikor a nap, a föld és a hold egy síkba kerülnek egymással, és a föld árnyékába került holdat tízezerszer halványabban éri el a nap fénye. A rávetült árnyéktól a hold felszíne a fényes fehér helyett vöröses-narancsos színűvé válik. Ősi babona szerint, egy ilyen estén több a vérontás a földön, ezért kapta ez a holdfázis a “Véres Hold” nevet.

Ebben a szakcikk minőségű írásomban azt boncolgatom, mit ért a magyar és külföldi szakirodalom a vezetés sötét oldala alatt, mi minden kell ahhoz, hogy a vezető karrierje kisiklodjon. A cikk a pszichológia szakos diplomamunkám alapján készült, amit a célból írtam, hogy elősegítsem a vezetés árnyoldalának jobb megértését, feltárva alapvető jellemzőit és lehetséges hatásait az egyénre és a szervezetre nézve.

Pszichológia alapszakos kutatásomat az a vágy hajtotta, hogy megértsem, menyire ismert a toxikus vezetés témaköre a vezetők és munkavállalók körében ma Magyarországon, és hogyan fejezik ki ezzel kapcsolatos tapasztalataikat. Ehhez egyrészt mélyinterjúkat vettem fel vezetőkkel, másrészt fókuszcsoportot szerveztem a téma csoportos megvitatására, ebben a cikkben a beszélgetések rövid szakmai összefoglalója található.

A vezetés árnyoldaláról szóló cikksorozatomat a pszichológia alapszakos kutatásom konklúziójával zárom. A 100 szakcikk és könyv, a 15 vezetővel végzett személyes és csoportos beszélgetés, illetve a 198 munkavállaló által kitöltött kérdőív eredményei alapján három szempont mentén fogalmaztam meg a súlyosan mérgező vezetés jellemzőit.

Szophoklész drámája, Antigoné, 2500 évvel ezelőtt íródott, azonban mint megannyi örökség az ógörög világból, ez is aktualitással bír. A cikkben egy távoli rokon és barátnő, Czifra Vera 16 éves lányának, Magyar Millának a gimnáziumi dolgozatát adom közre, aki a két főhős, Antigoné és Kreón gőgös, nagyravágyó jellemrajzán keresztül tűpontosan mutatja be a hübrisz jellemzőit.

Az elmúlt másfél évben, amióta elkezdtem foglalkozni pszichológia tanulmányaim során a toxikus, pszichésen mérgező légkört teremtő vezetőkkel, többször kérdezték tőlem, honnan ered az érdeklődésem a téma iránt, hiszen egy ilyen nehéz témával „csak úgy” valaki nem foglalkozik! Csak úgy, valóban nem. Ebben az írásomban azt tárom fel, mi vezetett idáig.

A 2020-as év minden elképzelésünket felülmúlta, így a Picassotól vett idézet elgondolkodtatott azon, vajon életünk teljes valósága elképzelhető-e, vagy csak azon kicsi szelete, amire ráhatásunk van. A tavaly ilyenkor elképzelt szakmai és magánéleti terveim és céljaim teljesültek, azonban a covid járvány nem szerepelt a listámon, váratlanul tört be, a semmiből, felülírva sok mindent, amit eddig hittem az életről, magamról, és másokról.