A vezetés árnyoldala (4.) – Konklúzió

A vezetés árnyoldaláról szóló cikksorozatomat a pszichológia alapszakos kutatásom konklúziójával zárom. A 100 szakcikk és könyv, a 15 vezetővel végzett személyes és csoportos beszélgetés, illetve a 198 munkavállaló által kitöltött kérdőív eredményei alapján a következő három szempont mentén fogalmaztam meg a súlyosan mérgező vezetés jellemzőit:

  1. A toxikus vezetés egy részben rendszer-függő, részben személyiség-függő multidimenzionális vezetési fogalom, ami olyan diszfunkcionális személyiségjegyek és destruktív, kontra-produktív viselkedésmintázatok ötvözeteként írható le, amelyek
  • károsak az egyénre, csapatra és szervezetre nézve,
  • bomlasztják a hatékony munkavégzést és a szervezet teljesítményét,
  • mérgezik a szervezeti légkört, és
  • aláássák az egyének motivációját, önbecsülését és pszichés jólétét.

2. Az érintettek által toxikusnak észlelt vezető szakmai inkompetenciájából, kóros személyiségvonásaiból, vagy a szervezethez, csapathoz és egyénhez való hibás illeszkedéséből fakadóan, a hatalmával visszaélve, vagy stressz hatására

  • abuzív, kiszámíthatatlan, kontroláló, másokat megfélemlítő, elbizonytalanító és megalázó viselkedéssel írható le,
  • aki nem képes a helyzetnek megfelelő vezetési stílusok közt váltogatni, és
  • akinek fókuszában nem a csapata és a szervezete érdekei, hanem karrierjének öncélú menedzselése, hiányosságai elrejtése és hatalmi pozíciójának megőrzése áll.

3. A toxikus vezetés diagnózisának felállítása a vezető-egyén-szervezet közötti kapcsolat kontextusában értelmezhető, annak figyelembe vételével, hogy

  • mennyire a szervezeti kultúra által legitimált, rendszer-szintű toxikusságról van szó, vagy egyedi esetről,
  • egyszeri vagy rendszeres gyakorisággal nyilvánul-e meg a toxikusság a vezető viselkedésében, és
  • milyen torzító hatása és következményei vannak rövid és hosszú távon az egyénre, a csapatra és a szervezetre nézve.

A toxikusság 1) a vezető és az egyén/csapat, 2) a szervezet és az egyén/csapat, illetve 3) a vezető és a szervezet közötti kapcsolat kontextusában alakulhat ki, ily módon nincs abszolút értelemben vett „toxikus vezető”, „toxikus vezetés” és „toxikus szervezet”, a toxikusság az alábbi ábrán látható módon az egyes szereplők közti érintkezés során alakulhat ki.

Van azonban egy olyan közös metszéspont a három szereplő közt, amelyben az egyik interjúalany által „full toxikus”-nak nevezett vezetés található. Ez akkor állhat elő, amikor már az egész szervezetet átitatja a pszichésen mérgező légkör, a vezetők toxikus viselkedése normatívvá válik, és az egyének, csapatok jelentős része érintettségüknél fogva átáll egy „túlélési üzemmódra”. Ez a féle toxikusság a kérdőíven legmagasabb pontot adó munkavállaló szavaival a következőképpen írható le: „Hiányos vezetői instrukciók és abból eredő konfliktushalmaz, amely főnöki presszionálásra utaló magatartással párosul. A kérdőívben felsorolt jellemzőktől még annyiban is rosszabb a vezetőm, hogy manipulatív módon mártírnak állítja be magát és képes elmenni bármeddig, hogy nehogy sérüljön a róla kialakult kép, azaz egy igazi semmitmondó ember. Saját érdekeinek megvalósulása céljából képes az anyacégnek is kart okozni.”

Remélem a kutatásommal és írásaimmal sikerül rávilágítanom arra, hogy a mérgező vezetésnek és szervezeti légkörnek súlyos következményei lehetnek, ezért az érintettek számára fontos, hogy értsék, mi vezet toxikussághoz, hogyan ismerhető az fel, és mit lehet tenni egyéni és szervezeti szinten, hogy időben elkerülhessék a negatív következményeket.

Köszönetnyilvánítás

Ezúton mondok köszönetet annak a mintegy 230 embernek, akik a kutatásomban résztvettek, vagy támogattak az eredmények kiértékelésében, illetve a cikkeket véleményezték. Hálával tartozom továbbá dr. Csukonyi Csilla konzulensemnek azért, hogy lelkesített és hitt abban, hogy érdemes foglalkozni ezzel a témával, valamint köszönöm a BME munka- és szervezetpszichológia mesterszakos tanáraimnak is a közelmúltban nyújtott szakmai támogatást.

Fenti írás a következő diplomamunka kivonata: Czifra Julianna: Toxic Leadership. Debreceni Egyetem, 2020

A tartalom magáncélú vagy profitorientált célú felhasználása a fenti hivatkozás megjelölésével, és/vagy a szerző engedélyével lehetséges.

A következő online előadás a témában a BME Projektmenedzsment Műhely szervezésében lesz 2021 április 22.-én, 16.00-18.00 óra közt. Az előadás ingyenes, és a Microsoft Teams felületen lesz megtartva. Csatlakozási link az eseményhez: https://bit.ly/3aE8us9. Az eseményről hamarosan a Facebook oldalamon értesülhet. 

Fotó: Pixabay

Copyright © Czifra Julianna – Minden jog fenntartva!