A munkával és életvezetéssel kapcsolatos coaching együtt mozog olyan szakterületekkel, mint pszichoterápia, pszichológiai tanácsadás, tréning, mentoring, szupervízió és üzleti tanácsadás. Cikkemben összeszedtem, hogy magyar és külföldi coach képzéseim, valamint pszichológia szakos tanulmányaim során milyen irányzatokkal, módszertanokkal, szemlélettel és eszközökkel találkoztam, amelyek mindkét területen megtalálhatók.

Az elmúlt hetek alatt többször eszembe jutott, hogy az 1830-as évek elején (és az 1840-es évek végén is) tombolt a kolera Magyarországon. Igen, a kolera. Indiából 13 éven át tartott az útja a Habsburg Birodalomba, Oroszországon és Galícián át érte el Magyarországot, azokon a ruszin és galíciai betelepülteken és katonákon keresztül, akiktől részben én is származok. Szülővárosomban, Hajdúdorogon, pár hónap alatt megtizedelte a lakosságot. A fiatal Kossuth, mint “kolerabiztos”, ekkor kezdte politikai pályafutását.

Mint minden jóravaló coach és coach-képző iskola, én is kísérletet teszek a coaching meghatározására. Egy amerikai coach tanfolyamon is ezzel kezdtük, ki hogyan mondaná el családtagjainak, ügyfeleinek, hogy mi a coaching. Épp magyaráztam, nekem mi a coaching, mire a kurzus egyik résztvevője, egy San-Francisco-ban élő afroamerikai hölgy közbeszólt, hogy „hey, Julia, ez nem egy magyar szó véletlenül?”

Idén az ELTE-re is jelentkeztem munkapszichológia mesterképzésre. A felvételi részeként motivációs levelet is kellett írnom, amit öt szempont alapján értékeltek. A feladat kihívás elé állított. Úgy éreztem magam, mint egy 19. századi író, aki íróasztala mellett elmereng élete felett és megrajzolja életét. A mintegy fél napig tartó írásra végül megkaptam a maximális 25 pontot.

Az, ami a belső világunkban zajlik, meghatározza, hogyan reagálunk a külvilág történéseire. A mindfulness (tudatos jelenlét) eszköztára ennek a belső világnak a megismerésére irányul, gyakorlásával finomabban kezdjük el észlelni mindazt, ami körülöttünk és bennünk zajlik.

A komplex projektek világáról először egy NASA-kutatásban olvastam pár éve, amikor abban a témában kerestem anyagot, hogy van-e különbség a sikeres női és férfi projektmenedzserek képességei között. Ebben a cikkemben azt járom körül röviden, miért minősül komplexnek egy projekt, és mit jelent ez a projektvezetőre, és a módszertanra nézve.

2012 őszén kezdtem el dolgozni a Vodafone magyar leányvállalatánál senior programvezetőként, és akkor még mit sem sejtettem a V.U.C.A  világról. Munkába állásom után pár héttel azt vettem észre, hogy rendkívül gyorsan kifáradok pszichésen, első dolgom lett lefeküdni otthon munka után. Fél év Indiában és Nepálban töltött elvonulás után sokkolta idegrendszeremet az információk szakadatlan áradata, a tervek állandó felülíródása, a szervezeti és projektszintű változások feltartozhatatlan hömpölygése.

“Jobb félni a bárányoktól, akik élén oroszlán áll, mint az oroszláncsordától, amit bárány vezet.” Idézte Nagy Sándor ókori görög hadvezért Párizsban élő indiai barátom, Mithun, hétvégi, nálam tett látogatása során, amikor arról kérdeztem, szerinte ki a jó vezető. Menedzsment tanácsadóként, coach-ként és alkalmazottként láthatjuk mindkét verziót: hogyan visz sikerre jámbor csapatot egy kompetens, bátor vezető, és hogyan bomlaszt meg ütőképes csapatot egy olyan vezető, aki gyáva, önérdekvezérelt vagy inkompetens.

“Donec eris felix multos numerabis amicos, tempora si fuerint nubila, solus eris”. Ovidius

2010-ben a cannes-i világkiállítás magyar pavilonjának projektmenedzsereként lehetőségem volt Demszky Gáborral beszélgetni egy fogadáson. Kérdeztem tőle, hogyan látja a hatalomban töltött 20 évét, Budapest főpolgármestereként. Fél évvel a választások előtt voltunk – a változás már ott volt a levegőben. Azt válaszolta, nem erre számított annó. Jó szándékkal kezdett neki, de “a rendszer ennyit tett lehetővé”, és drukkol annak, aki utána következik…