Szakemberek és magánemberek körében is dilemma, hol kezdődik és hol ér véget coaching és pszichológia. Azt látom, itthon és külföldön se tisztult ez le még teljesen: pszichológia szakon mást hallok, mint coach képzőkben. Az látszik viszont, hogy egyre több a kutatás a témában, így például a Harvard kutatói először 2009-ben tettek kísérletet arra, hogy meghatározzák a pszichoterápia, (üzleti) coaching és (üzleti) tanácsadás közötti határokat, míg 2019-ben a londoni Birbeck College kutatói publikáltak a coaching definíciójáról. A kutatók szerint azért fontos tisztázni coaching és pszichológia kapcsolatát, mivel a nem pszichológus végzettségű coach-ok egyre több pszichológiai eszközt és módszert alkalmaznak munkájuk során, és fontos, hogy pontosan értsék saját kompetencia határaikat. 

Coaching és pszichológia találkozásának meghatározó lépése volt, amikor a világ egyik legrégebbi pszichológiai testülete, a Brit Pszichológiai Társaság 2002-ben létrehozta külön szekcióját a coaching pszichológiának, elismerve ezáltal a coaching-ot, mint az alkalmazott pszichológia egyik tudományosan megalapozott területét. Itthon Székely Vincze pszichológus és egyesülete képviseli ezt az irányt, aki a Magyar Pszichológiai Társaság Coaching Pszichológia szekciójának a megalapítója. Definíciójuk szerint a coaching a szakmai teljesítmény és a személyes jóllét elősegítését célzó területe a pszichológiának, amelyet tudományosan megalapozott modellek és módszerek támasztanak alá, és olyan emberekkel alkalmazható, akik nem rendelkeznek klinikailag diagnosztizálható pszichés zavarokkal, vagy abnormálisan magas stressz szinttel (lásd Birbeck College cikke). 

Ami a rokon szakmákkal való kapcsolatot illeti, a munkával és életvezetéssel kapcsolatos coaching együtt mozog olyan szakterületekkel, mint pszichoterápia, pszichológiai tanácsadás, tréning, mentoring, szupervízió és üzleti tanácsadás. Az alábbiakban elsősorban a pszichológiával való együttjárást emelem ki, összeszedve, hogy magyar és külföldi coach képzéseim, valamint pszichológia szakos tanulmányaim során milyen irányzatokkal, módszertanokkal, szemlélettel és eszközökkel találkoztam, amelyek mind a coaching, mind pedig a pszichológia területén megtalálhatók. A cikkemben bemutatott irányzatok mentén működő coach szakemberek, és coach-képzők, illetve pszichoterápiás egyesületek nem fedik le a teljes palettát – a legismertebbeket emelem itt ki, illetve amelyek tevékenységét személyesen is megtapasztaltam. A cikk végén arra is kitérek, hol látom a coaching helyét a társszakmákhoz viszonyítva. 

1. Személyközpontú, humanisztikus irányzat: Carl Rogers amerikai pszichoterapeuta forradalmasította a pszichológus-kliensi kapcsolatot az 1960-as/70-es években azzal, hogy nem „betegként”, hanem problémáival küszködő emberként tekintett klienseire, akik képesek a fejlődésre, és rendelkeznek a változáshoz szükséges belső erőforrásokkal. A segítő legfőbb eszközének tekintette a szakmailag hiteles hozzáállását, a kliens feltétel nélküli elfogadását és az empatikus-értő figyelmet. Ezt a személyközpontú terápiás megközelítést itthon a Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesület képviseli. Rogers elveit a Nemzetközi Coach Szövetség (ICF) is szakmai alapelveinek tekinti: a coach-ügyfél közti együttműködés alapja a másik különbözőségének elfogadása és tiszteletben tartása, az értő figyelem, az ügyfél belső erőforrásainak és szunnyadó képességeinek a mozgósítása, és személyiségfejlődésének elősegítése.

   

2. Kognitív irányzat: A belső mentális folyamatokkal (pl. emlékezet, képzelet, gondolkodás) foglalkozó kognitív pszichológia a 60-as években indult útjára és napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő pszichológiai irányzatává vált. A kognitív szemléletváltás a 20. századi pszichológiában a lelki-szellemi életre, az ember “belső életére” és a megismerési folyamatokra helyezte a hangsúlyt, filozófiai gyökerei pedig az ókorig vezethetők vissza: Epiktétosz szerint „Az embert nem maguk a dolgok, hanem az a mód zavarja meg, ahogyan a dolgokat látja”. A kognitív viselkedésterápia célja a diszfunkcionális viselkedés és torzított gondolkodás megváltoztatása, és jóllehet a múlt feltárása is fontos lehet, a kognitív terápia jellemzően a jelenre és a jövőre fókuszál. Itthon a Vikote Kognitív és Sématerápiás központ szervez ilyen irányú szakképzéseket, illetve kognitív szemléletű business és life coach képzést.
3. Transzperszonális irányzat: A 60-as években kibontakozó transzperszonális pszichológia a pszichológia negyedik nagy irányzata, az analitikus, kognitív-viselkedéses és humanisztikus irányzatok után. Ez vizsgálja az ember szellemi-spirituális, személyiségen túli élményeit és tapasztalásait, amelyeket például spirituális gyakorlatokkal, hipnózis, vagy speciális légzéstechnikák segítségével érhetünk el. Elsőként a svájci pszichiáter-analitikus, Carl Gustav Jung hozta be a spiritualizmust a pszichológiába. Életrajzi művében (Emlékek, álmok, gondolatok) ezt írja: “Előző életemben rebellis kínai lehettem, akinek büntetésből Európában kell fölfedeznie a maga keleti lelkét“. Egyesek szerint idetartoznak továbbá olyan újabb területei is a pszichológiának, mint a pre-natális, méhen belüli élmények, a peri-natális, azaz születés körüli élmények, vagy a transz-generációs traumák lélektani hatásainak vizsgálata és kezelése. Itthon a Kheiron központ nyújt transzperszonális képzéseket és terápiát, illetve az Integrál Akadémia, valamint az orosz Vlagyimir Komin orvos-pszichoterapeuta által alapított Transzperszonális Pszichológia és Légzésintézet. Ajánlom továbbá a bécsi Légzés Intézet 2 éves transzperszonális pszichológia képzését is, amelynek végzős hallgatója vagyok. A transzperszonális szemlélet a munka világában is megjelent, transzperszonális coachokat képez például az angol Leadershape Global Intézet és az angol Alef Trust non-profit szervezet is. Olyan szakemberhez érdemes fordulni, aki ilyen irányú specializációt végzett, és transzperszonális látásmóddal rendelkezik.
4. Cselekvés- és megoldásfókuszú szemlélet: Steve de Shazer és Insoo Kim Berg amerikai pszichoterapeuták nevéhez köthető a megoldásfókuszú rövid terápiás irányzat, amely szerint a problémákról folytatott beszélgetés problémákat szül és nem megoldásokat, így a hangsúly pszichoterápiában és coachingban is a megoldásokon van, és az ehhez szükséges erőforrások tudatosításán, nem pedig a problémák feltárásán. Coachingban a Daniel Meier-féle Solution circle, és Brief coaching módszertanok terjedtek el. A Svájcban élő Szabó Péter szerint a brief coaching „mindössze egy alkalom, hogy utána egyedül tudd folytatni”. Itthon a Solutionsurfers magyar tagozata és Tegyi Enikő mester coach tart ilyen irányú coaching specializációt.

   

5. Pozitív szemlélet: Csíkszentmihályi Mihály magyar-amerikai pszichológus Flow elméletével terjedt el a köztudatban. Ő egyben a pozitív pszichológia legprominensebb képviselője a világon, Martin Seligmannal együtt. A pozitív pszichológia az egészséges ember optimális működését helyezi a középpontba a pszichológia hagyományos mentális beteg megközelítésével ellentétben, és olyan témákat vizsgál, mint érzelmi intelligencia, reziliencia, boldogság, siker, flow és motiváció. A coaching egyes szakemberek szerint a pozitív pszichológia alkalmazott ága, ezt kutatja Christian van Nieuwerburgh pszichológus professzor a Kelet-Angliai Egyetemen, illetve a Nemzetközi Coach Szövetség (ICF) is foglalkozik a témával. Itthon dr. Kun Ágota ismert arról, hogy munkapszichológusként és megoldás-fókuszú coachként is elkötelezett híve a pozitív pszichológiának, számos kutatása irányul arra, hogyan lehet alkalmazni a pozitív pszichológiai ismereteket munkahelyi környezetben.

   

6. Rendszerszemlélet: a rendszerszemléletben a jelenségek nem egymástól függetlenül, hanem egymással interakcióban hatnak, az egyén viselkedése nem önmagában, hanem egy tágabb rendszerbe ágyazottan értelmezhető. A pszichológiában a családterápiás gyakorlatban jelent meg először ez a szemlélet: Virginia Satir amerikai család-terapeuta a 60-as években dolgozta ki a családterápia rendszerszemléletű modelljét, miután észrevette, hogy a szenvedélybetegei gyorsabban gyógyulnak, ha problémájukra a tágabb családi rendszer részeként tekintenek, és családtagjaikat is bevonják a kezelésbe. A rendszertábla és a rendszerállítás a coachingban is alkalmazható módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy rendszerszintű összefüggésekben nézzünk rá bizonyos magánélettel vagy munkával kapcsolatos helyzetekre. Itthon Braun Katalin business coach tart rendszerszemléletű szervezetállítás workshopokat. A londoni Academy of Executive Coaching rendszerszemléletű team coach képzése is erre a rendszerszemléletre épül.
7. Tranzakcióanalízis: Eric Berne amerikai pszichiáter nevéhez köthető rendszer-szemléletű módszer, aki szerint az embernek optimális szintű ingerlésre van szüksége ahhoz, hogy élni tudjon. Társas közegben ezt az emberekkel való interakcióink, érintkezéseink révén érjük el, amelyeket „tranzakcióknak” nevezett el. A rejtett, tudattalan társas tranzakciók mintázatai alapján alkotta meg “emberi játszmák” modelljét, amely munkahelyi környezetben is remekül alkalmazható arra, hogy megértsük a csapat vagy szervezetben uralkodó dinamikát. Itthon a Magyar Tranzakcióanalitikus Egyesület képviseli Berne tanait. Ajánlom coach-ok figyelmébe a Tranzakcióanalízis a coachingban című könyvet és a Gordon & TA tréner és coach képző iskola játszma szemináriumait.

   

8. Gestalt: Fritz Perl német származású amerikai pszichoterapeuta dolgozta ki a Gestalt alak-lélektanos terápiát a 60-as években. Szerinte a klasszikus pszichoanalitikus terápia „feldarabolja” az embert, ahelyett, hogy az egésszel, a most és jelenben megnyilvánuló emberrel foglalkozna holisztikusan: „lesz sok-sok részletünk, meg alkatrészünk, de elvész az egész alak”. Itthon a Magyar Gestalt Egyesület képviseli ezt a szemléletet, míg coach szakembereknek a Gestalt Coaching Centre ad ilyen irányú specializációt. A Gestalt terápia egyik legelismertebb szakértője, az angol John Leary-Joyce online is tart már Gestalt specializációt coachoknak, illetve remek összefoglalót nyújt a módszerről a Gestalt coaching a gyakorlatban című könyvében.
9. Mindfulness: Jon Kabat-Zinn amerikai orvos-biológus nevéhez köthető a mindfulness technika elterjedése a világon, mint stressz-csökkentő és tudatos jelenlétet fejlesztő eszköz, ami a pszichológiában kognitív terápiás módszerként terjedt el. A mindfulness módszerét Kabat-Zinn egy ősi indiai meditációs technika alapján dolgozta ki (Vipassana meditáció), mely fejleszti a test tudatos jelenlétet, az éber, ítéletmentes figyelmet, a gondolatok-érzelmek-testi érzetek egymásra hatásának finom észlelését. Ez a típusú meditáció távolról sem ezotéria, a mindfulness módszer jótékony hatásairól komoly kutatási eredmények tanúskodnak. A Magyar mindfulness egyesület és a Vikote is képez ki mindfulness szakembereket. Coachingban akkor hiteles az alkalmazása, ha a coach komoly meditációs gyakorlattal és tapasztalatokkal rendelkezik.

   

10. NLP: a neuro-lingvisztikus programozás módszere elsőre ijesztőnek hangzik, holott az NLP-vel került be az a köztudatba, hogy a világot, és a világból jövő információkat az érzékszerveinken keresztül képezzük le, ismereteinket olyan neurológiai folyamatok révén szerezzük, mint észlelés és érzékelés. A lingvisztikus a nyelvre utal: az emberi nyelv is egy leképezése, térképe a világnak, de „a térkép nem a terület maga”, azaz nincs objektív valóság, a szavaink és gondolataink mentálisan programoznak minket. Az NLP szerint a mentális programok megváltoztatásával a viselkedésünk is megváltozik. A 70-es években két amerikai nyelvész és pszichológus, Grinder és Bandler által kidolgozott modell a magyar pszichológus képzésnek nem része, azonban gazdag, önismeretfejlesztő és problémamegoldó eszköztára van, ami segít abban, hogy megkérdőjelezzük igaznak vélt valóságunkat. Itthon a Soft Skill Akadémia szervez ICF akkredikált továbbképzést NLP cochoknak címen, valamint az NLP Akadémia nyújt ilyen irányú szakképzést, és a hivatalos NLP trénereket és coachokat is képző NLP Intézet.
11. Pszichodráma: A pszichodráma Jacob L. Moreno amerikai pszichiáter által kidolgozott cselekvésközpontú csoportterápiás módszer, ami a múlt század eleji expresszionista művészeti kísérletezések és pszichológia találkozásából fejlődött ki, Magyarországon Mérei Ferenc pszichológus honosította meg a 70-es években. A módszer lényege, hogy pszichodramatikus eszközök segítségével láthatóvá válik az egyén belső lelki világa, ami színpadon vagy csoportban megjelenítve katartikus felismerésekhez vezet, az egyént viselkedése és gondolkodása megváltoztatására serkenti. Az eljárás nemcsak pszichoterápiás célzattal használható hatékonyan, az önismeret fejlesztésében, szervezetfejlesztésben és közösségformálásban is sikeresen alkalmazható. Itthon a Magyar Pszichodráma Egyesület nyújt ilyen irányú szakképesítést, míg coachingban Szabó Gabi mester coachról ismert, hogy a pszichodráma alapjaiból fejlesztette ki cselekvésorientált coaching módszerét.
12. Erőszakmentes kommunikáció és konfliktuskezelés: Thomas Gordon amerikai pszichológus nevéhez köthető konfliktuskezelési kommunikációs módszertan a “Gordon-modell”. Coachingban főleg az értő figyelem és aktív hallgatás elemei terjedtek el belőle széles körben. A módszer itthoni hiteles képző intézménye az F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus által szakmailag vezetett Gordon &TA tréner és coach képző iskola, ahol jómagam a coaching alapjait elsajátítottam.
13. Provokáció: Frank Farrelly amerikai terapeuta dolgozta ki a provokatív terápiát a 70-es években, mint kognitív viselkedésterápiás módszert, amelyben a terapeuta az “ördög ügyvédjét” játssza. Eszköztárában ott a humor, a provokáció, az ugratás, egyfajta “fordított pszichológia”-ként működik. Míg a terápiás módszerek hagyományosan óvatosak az ügyfél lelkivilágával kapcsolatban, addig a provokatív terapeuták a problémáival küszködő embert is erősnek, belső erőforrásokban gazdagnak látják, és hisznek abban, hogy az ügyfél a kihívásokra pozitívan reagál, a provokáció kimozdítja őt komfortzónájából. Itthon talán Csernus Imre pszichiáter képviseli leginkább ezt a stílust. A provokáció, a kihívás fókuszú szemlélet a coaching eszköztárába is bekerült, itthon az Indynamics Consulting foglalkozik ilyen jellegű coaching specializációval. Coach-ok figyelmébe ajánlom továbbá az angol Challenging coaching könyvet, amely remekül leírja a módszert, igazi angol humorral fűszerezve.

A fenti lista alapján jól látható, hogy a coaching-ra okkal mondják, hogy alkalmazott pszichológia, eszköztárának sokszínűségét a különféle pszichológiai irányzatokból, szemléletekből és módszerekből meríti, azokat integrálja. Ha van egy pszichológiai módszer, annak van coaching alkalmazása is, így óhatatlanul felmerül, hol húzódik meg a határ coaching és pszichológia közt, hiszen az egyes pszichológiai és coaching megközelítések és módszerek a gyakorlatban összefolynak. A fentebb említett Birbeck College kutatói szerint a pszichológiai tanácsadásban/pszichoterápiában és a coachingban is hasonló szakmai képességek szükségesek (értő figyelem, kérdezés, reflexió, klienssel való kapcsolat fontossága, szerződéskötés, titoktartás), azonban eltérnek egymástól abban, hogy mi az ügyfél elsődleges motivációja akkor, amikor pszichológust vagy coachot keres: pszichés problémáira akar gyógyírt találni, vagy valamilyen konkrét cél elérése érdekében akar fejlődni, jól meghatározott időkereten belül. A Nemzetközi Coach Szövetség (ICF) 10 pontban foglalta össze azokat az indikátorokat, amelyek alapján a coach az ügyfelét pszichológushoz irányíthatja – minél több jellemző illik a kliensre, annál nagyobb a valószínűsége, hogy pszichológusi konzultációra van inkább szüksége.

Ami pedig a társszakmákhoz való viszonyítást illeti, az angol Mick Cope business coach két dimenziós modellje közelít leginkább ahhoz, ahogy jelenleg a coaching elhelyezkedését látom a többi fejlesztő-támogató szakmához viszonyítva: míg a coachinghoz képest a mentoring, tréning és az üzletviteli tanácsadás a teljesítmény fokozása és a konkrét, külsőleg nyújtott megoldások irányába billen el, addig a pszichológiai tanácsadás, és a pszichoterápia az egyén lehetőségeinek és saját belső megoldásainak fokozott feltárására helyezi a hangsúlyt. Coach-ként bármelyik irányba elmozdulhatunk, azonban fontos tudni és tiszteletben tartani az egyes kompetencia-határokat, és arról ügyfeleinket megfelelően tájékoztatni.

Külön érdekessége az alábbi modellnek az, hogy az önismereti munka kontinuumát az önreflexió és a meditáció zárja. Ez alátámasztja azt, amit hosszú, több hetes mindfulness és vipassana meditációs elvonulások során tapasztaltam az elmúlt években: a legnagyobb változás bennünk akkor következik be, ha a megoldáshoz saját magunk jutunk el, belső, magányos utazásaink révén.