“A kultúra az emberiség túlélési stratégiája”. Ezzel az ütős mondattal kezdte előadását Dr. Rab Árpád, a Vezető Informatikusok Szövetségének (VISZ) éves hajókonferenciáján 2019 augusztus 28-án. A jövőkutatással foglalkozó szakember a Corvinus docense, valamint az Unesco nemzetközi szakértője. Az Unesco-ban többek közt azt kutatja, hogyan teheti jobbá az informatika az emberek életét a fejlődő országokban.
Ennyire erőszakmentes évszázada még nem volt az emberiségnek. 500 évvel ezelőtt az emberek átlagos élettartama max. 40 év volt, de ez az elmúlt 50 évben megduplázódott. Mi vagyunk az egyetlen olyan faj, amely erre képes. Hogyan éri el ezt az ember? Úgy, hogy újra és újra programozza önmagát, a technológiai innovációk segítségével.
Az elmúlt 150 évben az ember sorozatosan ilyen újraprogramozásra kényszerült. Míg a középkorban egy nap 12 óra nappalra és 12 óra éjjelre tagolódott, addig a 19. században a toronyóra megjelenésével az embereket sokkolta annak felismerése, hogy van Ember ideje, és van Isten ideje. A természetközeli időérzésekelést felváltotta a mechanisztikus óra.
A jövőkutató szerint elesett az utolsó erődünk is. A mindennapi érzékelésünk már a TV-vel elkezdett átalakulni, azonban a most zajló technológiai újítások teljesen átírják a valóságról szóló elképzelésünket. Arra, hogy mi vár ránk a “kevert valóság” terén, remek példa a Magic Leap nevű amerikai startup cég alábbi alkotása:
A kulturális sokkok átírják az egyén életét. Ilyen volt a mozgófilm és a tv megjelenése a 20. században, ami átprogramozta a valóságról alkotott képünket. A most zajló digitális átalakulás azonban még nagyobb sokk az életünkben. Míg a tv-hez való alkalmazkodás mintegy 50 évig tartott, addig a mobilhoz 10 év alatt, az internethez pedig 5 év alatt alkalmazkodott az emberiség. Az internet és mobilhasználat elterjedése robbanásszerűen zajlik. Az emberiség történetében nem volt még olyan eszköz, mint a mobil és az internet, amit ennyire akartak az emberek kortól, nemtől, vallástól függetlenül. A jelenleg zajló digitális kultúra ismét egy újraprogramozása önmagunknak.
Miért terjedt ez el, ilyen robbanásszerűen? A jövőkutató szerint ősi vágyunk valósul így meg, hogy telepatikusan kapcsolódjunk másokhoz, és a “végtelen tudás és bölcsesség” birtokába jussunk. A digitális kultúra kielégíti tudáséhségünket, 80%-ban kiszolgálja az információs igényeinket, amelyhez egy új üzleti modell, a freemium segítségével “szinte ingyen” juthatunk hozzá. A jövőben azok fognak igazán nagyot nyerni, akik az információk hiányzó 20%-át is biztosítják az embereknek. A mesterséges intelligencia megjelenésével pedig azt érjük el, hogy mások (robotok) dolgozzanak helyettünk. Míg azonban korábban az új eszközöket a kezünkbe tudtunk venni, addig a digitális kultúra és a mesterséges intelligencia “megfoghatatlan” – az eszköz húz most minket.
Az okos telefon és az internet eddig az emberiség történetében nem tapasztalt módon felgyorsította az idegenekkel való együttműködést is. Akik ezt megértették, mérhetetlen üzleti előnyre tettek szert: megszületett az Uber és Airbnb. A nyelvvel való viszonyunk sem lesz már olyan, mint eddig volt, az interneten megjelenő szövegek automatikus fordítása miatt. Az informatika felnőtt.
A kultúra túlélési stratégiáját arra kell használnunk, hogy az adott válságot megoldjuk. Most a válság világméretű. A népességnövekedéssel csökkent az ember mozgástere: azok az üzleti vállalkozások lesznek sikeresek és nyereségesek, amelyek megoldást nyújtanak a jelenlegi globális kihívásokra. Valódi, biztonságos megoldásokra lesz szükségünk. A jövő a bizalmi kapcsolatokról fog szólni, ez szükséges ahhoz, hogy a neten tudjuk intézni magán és üzleti életünket, így azok a cégek és szolgáltatások fognak sikeresen működni, amelyek ki tudják építeni a bizalmat az emberekkel. Azok fognak nyerni, akik társadalomformáló technológiákat készítenek. Az önvezető autó önmagában nem lesz társadalomformáló, mert ugyanúgy a dugóban ülünk majd vele, azonban ha a környezetet védő technológiával készül, akkor az már jó!
Az informatikának ezekre a kihívásokra kell választ találnia: valóban működő, társadalomformáló technológiák fejlesztésére lesz szükség.
A jövőkutató további gondolatai a Computerworld interjúban olvashatók.
2019.08.30
Copyright © Czifra Julianna – Minden jog fenntartva!
