Toxikus Vezetés bemutatása az MPT nagygyűlésén

Idén tavasszal egy pszichológia statisztika órán tudományos posztert kellett készítenünk egy kutatásunkról. Újra elővettem a Toxikus Vezetésről szóló kutatásomat, amiből már államvizsgáztam pszichológia alapszakon tavaly a Debreceni Egyetemen, és átdolgoztam egy poszterre az egészet. Rengeteg munka volt vele, egy oldalra szerkeszteni azt, amiről 70 oldalban írtam szakdolgozatot (dolgozatom összefoglalója egy 4 részes cikksorozatban itt található). Az oktatóm szerint attól volt egyedi a kutatásunk, hogy Magyarországon elsőként teszteltük le a Toxikus Vezetés kérdőívet, amit az amerikai honvédségnél dolgozott ki Andrew Schmidt 2008-ban a katonai vezetők mérésére, így javasolta, mutassam be az eredményeket a Magyar Pszichológiai Társaság idei országos nagygyűlésén. Hálásan köszönöm Dr. Somosi Ágnesnek a felkészítést, és a poszter elkészítésében nyújtott segítséget, valamint konzulensemnek, Dr. Csukonyi Csillának a szakmai támogatását és nem szűnő lelkesedését a téma iránt. A másfél órás szekcióban számos észrevételt és kérdést kaptam a pszichológus résztvevőktől, ami arra inspirált, hogy folytassam a téma feltárását pszichológia mesterszakon is:

  • Érdemes lenne megvizsgálni, hogyan függ össze a toxikus vezetés skála a sötét triaddal, a Big Five-al, van e korreláció velük?
  • Kockázatosnak tűnik a “toxikus” megnevezés, mivel behív asszociációkat, nagyon el van használva a szó, lásd mérgező szülő, mérgező kapcsolat, stb. Nem elég specifikusan körülírt – nézzük meg, lehetne-e a magyarban más fogalmat használni rá, tudván, hogy a nemzetközi szakirodalomban a Toxic Leadership van használatban. Van-e esetleg olyan fogalom, ami átfogóan le tudja írni ezt a jelenséget, és le is tudja fedni a “toxikus” témakört?
  • Hogyan függ össze, miben más a toxikus vezetés a többi diszfunkcionális vezetési stílushoz képest? Mi a bullying-al a különbség, átfedés?
  • A toxikus vezetés skála kiszámíthatatlanság faktorában van-e double bind, kettős kötés? A kommunikációs problémák mennyire nyomnak latba a toxikusságban?
  • A vezetők kiválasztási folyamatába hogyan illeszthető ez a téma bele, hogyan szűrhető a toxikusság?
  • Milyen konkrét gyakorlati tanácsokat lehetne adni a HR-nek a toxikus vezetők kapcsán: pl: Kiválasztásban? Prevencióban? Toxikus vezetők kezelésében vagy kimenedzselésében?
  • A szégyen/bűntudat és munkafüggőség kapcsolatának vizsgálatában megjelent a toxikus környezet, mint trigger, a munkafüggőséggel kapcsolatos narratívakban. Hogyan függ össze a toxikus vezetés és a toxikus szervezet?
  • Egyes szervezeteknél, mint pl. a honvédségnél jelen van az autoritás – a toxikus vezetés ebben a környezetben hogyan értelmezhető? A kontextust nem lehet figyelmen kívül hagyni, az amerikai honvédségnél a 15 katonatiszt öngyilkossága az Öböl háború alatt (ami elindított a toxikus vezetés kutatásait) nem róható fel csak a vezetőiknek, maga az Öböl háború volt a probléma, így a kérdés az, mekkora a szerepe a szervezet kontextusának, amikor toxikus vezetésről beszélünk?
  • A Toxikus Vezetés Skála faktorai specifikusabbak (kiszámíthatatlanság, abuzivitás, tekintélyelvűség, nárcizmus, önfényezés), mint a sötét triad faktorai, a munkakörnyezetre jobban illeszkedőnek tűnnek a Schmidt-skála sötét vonásai.

A nagygyűlésről itt számolok be, a poszter a képre kattintva, illetve külön itt letölthető

Társszerzőmmel, Dr. Somosi Ágnessel

2021.09.15.

Copyright © Czifra Julianna – Minden jog fenntartva!